Országinformáció

FÖLDRAJZ

A Bahamák szigetvilág, amelyhez az Atlanti Óceán vízfelületéből körülbelül kétszázhatvanezer négyzetkilométernyi tartozik, nagy kiterjedésű vízfelület sok szétszórt szigettel. A Bahamákat alkotó szigetek „Family Islands” (Család szigetek) néven ismertek. 

A legészakiabb sziget, Bimini körülbelül 83 km-re található Florida partjaitól. A legdélebbi szigetről, Inaguáról, látni lehet Kuba és Haiti fényeinek ragyogását.

A szigetek felszíne általában sík, egy kimagasló pont van a Macska szigeten, a 62,78 m magas Alvernia domb.

A legnagyobb sziget, Andros 166 km hosszú és a legszélesebb pontjánál 64 km széles. New Providence szigete, ahol a főváros, Nassau található, 33 km hosszú és 11 km széles.  Az ausztráliai és a közép-amerikai után az Andros korallzátony a harmadik leghosszabb a világon. Andros szigetét az is nemzetközi hírűvé teszi, hogy itt van a világ legtöbb kékbarlangja.

A Bahamák a meleg égövben találhatók, ezért a hőmérséklet az év nagy részében magas, a legforróbb hónapok június és október közt vannak és gyakoriak a hurrikánok.

A Bahamák szárazföldi és tengeri vadvilággal rendelkeznek. Egy egyszerű séta során a partközeli sekély vízben rákok, csigák, tengeri sünök, tengeri csillagok láthatók és néha cápák jelennek meg.

A szárazföldön gyönyörű rózsaszín flamingó madarakat láthatunk, amelyeket nem lehet összetéveszteni a világ egyetlen más madarával sem. Hosszú lábuk és nyakuk minden más madártól megkülönbözteti őket. A Bahamák nemzeti madara a flamingó, amely akár 120 cm magasra is megnő. A legdélebbi sziget, Inagua, több mint 80.000 flamingónak és több mint 140 egyéb őshonos és költöző madárfajnak ad otthont.

Vannak vaddisznók is, amiket a spanyol hódítók hurcoltak be a 16. században. A bahamai szárazföldi rákok helyi ínyencségnek számítanak. Sokféle gyík, sőt orrszarvú leguánok is élnek néhány szigeten. Ezek védett, veszélyeztetett fajok. A Bahamákon nincsenek mérges kígyók, sőt, a bahamai boa segít féken tartani a rágcsáló népességet.

A Bahamákon utazva rengeteg világítótornyot lehet látni – ezekre azért van szükség, hogy a hajósokat és a halászokat távol a veszélyes szikláktól, biztonságos vizeken vezessék. Még ma is van három olyan világítótorony, amelyben kézzel gyújtják meg az olajlámpát. Egy olyan országban, ahol a vízfelület nagyobb, mint a szárazföld, szükségesek a világítótornyok. Isten Világosságára emlékeztetnek, amely mindig biztos kikötőkbe irányít minket.

NÉPESSÉG 

A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a teljes népesség 353.658 fő, amelyből 248.948 New Providence szigetén él, ahol a kormány székhelye is van Nassau városában. Nagy Bahama szigeten, amely a második legnagyobb várossal dicsekedhet, 51.756-an élnek, és csak 6 másik szigeten él 3.000 vagy annál több ember.

A mai népesség 85%-át az afrikai rabszolgák leszármazottai teszik ki, a fehér népesség aránya 12% és más nemzetiségűeké pedig 3%.

A francia-kreol nyelvet beszélő haitiek a legnagyobb betelepült nemzetiség Hispaniola szigetén.

A Bahamák hivatalos nyelve egy különleges bahamai nyelvjárással kevert angol, amely a legtöbb szigetre jellemző és „füstös Joe” néven ismert. Az első európaiak 1492-ben érkeztek Kolumbusz Kristóffal Spanyolországból, amikor az Indiába vezető utat keresték. Érkezésük előtt mintegy 45.000 lucayos és arawak indián élt a szigeteken. Néhány rövid év alatt sokan meghaltak közülük az európaiak által behurcolt betegségekben. 1509 és 1511 között a megmaradt lakosságot Hispaniola szigetére hurcolták, hogy az aranybányákban rabszolgaként dolgoztassák őket. A szigetvilág gyakorlatilag lakatlan volt az 1647-es eleutherai kalandozások idejéig.

A 18. századi rabszolga kereskedelem során sok afrikait hoztak a szigetekre, hogy a gyarmatosítók ültetvényein dolgozzanak. Az amerikai függetlenségi háború végén 1783-ban 6-8000 loyalista települt rabszolgáival együtt New Yorkból, Kelet-Floridából, Dél-Karolinából Virginiából és Georgia-ból a Bahamákra, ahová földterület felajánlásával csábították őket. Érkezésük nagy változásokat idézett elő a Bahamákon társadalmi, gazdasági és politikai szempontból. A fehér lakosság száma megkétszereződött, a feketéé megháromszorozódott. Az újonnan érkezők fejenként 10-100 rabszolgát is magukkal hoztak és több szigeten telepítettek ültetvényeket.