Orbán János így vall művészetéről és a kiállításról:

Saját ihletésű festményeim készítése mellett szívesen másolom híres festők műveit, egyrészt tanulási szándékkal, másrészt egyszerűen azért, mert tetszik a művész példaértékű munkássága, egy-egy kiszemelt mű, vagy a mű megjelenítésének módja. A festésen, másoláson túl, természetesen érdekel az adott festő életútja, munkássága, a kor, amiben élt és alkotott, a festmények tartalma, mondanivalója, elkészítésének technikája. Ezért mielőtt egy képet lemásolok, tájékozódom a témával kapcsolatban a fellelhető szakirodalomban, főként az interneten. Egyik kedvencem a 16. században élt flamand festő Pieter Bruegel. Műveit megismerve így jutottam el a kiállításon is látható, a témában elsőként megfestett képemhez, amely ’A vadászok hóban’ című Bruegel festmény alapján készült. Ezt később még több mint húsz másik követett.

Bruegel témái változatosak, a hagyományos bibliai jelenetektől és Krisztus példabeszédeitől a mitológiai ábrázolásokig terjednek. Ő volt az első, aki festményein a paraszti életet, a népszokásokat, az egyszerű emberek szórakozásait ábrázolta.

Ismert festményei népes csoportokat ábrázoló kompozíciók, mint például a ’Flamand közmondások’, az erről készült másolat az eredeti méretarányban a kiállításon is látható. Fejtetőre állt világ, avagy a közmondások képes könyvtára, a németalföldi közmondásokat feldolgozó képe leginkább talán a Nyugati téri aluljáró egyik zsúfolt pénteki délutánjához hasonlítható. A számtalan alak egy történet: egy-egy vagy néha több németalföldi közmondást testesítenek meg. Így, ha részletesen végig járja a néző a képet, amellett, hogy bepillantást nyerhet a korabeli flamand hétköznapokba is, ráadásul mintegy száz közmondás ábrázolásával is gazdagabb lesz. Ezek közül számos megtalálható ma is sok európai nyelvben köztük a miénkben is.

Gyakran festett vallásos, bibliai tárgyú képeket, ezeken mindig olyan témákat választott, ahol a saját környezetét is bemutathatta, például a Betlehemi népszámlálást vagy ’A három királyok imádását’. A festmények csendes falusi életképek, amelyen a bibliai alakok szinte belevesznek a falusiak csoportjába. A mitológiai jeleneteket is paraszti környezetbe helyezi, mint Ikarosz bukását, amelyen csöndes derűvel mond ítéletet a felesleges hősködésről.

A kiállításon látható festmények másik csoportja Hieronymus Bosch nagyra becsült, közismert, mégis titokzatos művész festményeiről készült másolatok. Karrierje csúcsán már Európa-szerte rajongtak érte és gyakran utánozták is a holland, spanyol, osztrák és olasz festők. Bosch egyedülálló művészete egyébként hosszú időre feledésbe merült, leginkább a 20. századi szürrealista mozgalmaknak köszönhető, hogy a világ újra felfedezte magának a mestert. Pedig munkái már a kezdetektől felkapottak voltak, ezért sokáig nehéz volt beazonosítaniuk a műértőknek, hogy eredeti vagy hamis Bosch képről van e szó. Napjainkra mindössze csak 25 festmény és mintegy 20 rajz maradt utána szétszórva a világban.

A kiállításon még egy érdekes megjelenítési mód, tejeskannákra festett műveim is láthatók, Bosch ’Bolondok hajója’, Bruegel ’Fészekrabló’ és ’A csorda hazatérése’ című, amelyek egy magángyűjtemény a Forrás Collection tulajdona.

A kiállításon látható festményeimmel Bruegel és Bosch munkásságát, műveit, látásmódjukat szeretném közelebb hozni a mai korunkhoz. Amatőr alkotóként örömmel és mások örömére festek.

Köszönöm azoknak, akik részt vettek az eseményen, és azoknak is, akik ezután tekintik meg a kiállítást, amely november 17-ig várja a látógatókat.